[{"img":"https://dka.oszk.hu/061300/061304/klassz_ep_mo.jpg","title":"A klasszicista építészet Magyarországon","description":"Pollack Mihály\r
Született: Bécs, 1773. augusztus 30. \r
Deák téri evangélikus templom\r
Az építkezés 1799 és 1808 között folyt\r
Pesti Vigadó\r
1833-ban nyílt meg a Redoute (a mai Vigadó elődje)\r
A klasszicista építészet Magyarországon\r
A klasszicista stílus főbb jellemzői \r
mértani testekre való leegyszerűsítés \r
Magyar Nemzeti Múzeum\r
Alapítási éve: 1802\r
szimmetria, áttekinthetőség\r
nyugodtabb, monumentálisabb hatás\r
visszafogottabb díszítések\r
antik elemek használata\r
Halála: Pest, 1855. január 3.\r
Képzőművészeti Akadémián tanult \r
Szépészeti Bizottmány tagja volt\r
Alapítója: gróf Széchényi Ferenc\r
Az építkezés 1837 és 1847 között folyt\r
Petőfi Sándor - Nemzeti dal\r
Az országgyűlés helyszíne is volt\r
1809 júliusától 1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt\r
A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott\r
Főhomlokzatát Hild József építette\r
Menedékként szolgált (1838-as pesti árvíz)\r
Kossuth Lajos itt kereszteltette meg gyermekeit\r
A korszakban ez volt Pest egyetlen koncertterme\r
Híres fellépők: id. Johann Strauss, ifj. Johann Strauss, Joseph Lanner, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc\r
1848-ban itt ülésezett az első népképviseleti országgyűlés\r
Hentzi osztrák generális lövette szét az épületet\r
Építés éve: 1829-1833 \r
Hild József\r
Született: Pest, 1789. december 8.\r
Halála: Pest, 1867. március 6.\r
Bécsi Művészeti Akadémián tanult\r
Előtte ezen a területen Sóhivatal állt\r
Pfeffer Ignác vette meg a telket\r
1823-ban felépült a kétemeletes lakóház és fürdő \r
1827 körül az első emeleti panzióban lakott gróf Széchenyi István\r
A fürdő neve kezdetben Dunafürdő volt, mert a vizet a tulajdonos a Dunából vette, még pedig a vízemelőkészülék segítségével\r
Császár fürdő\r
1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg a fürdőt, majd a Budai Irgalmasrendnek adta\r
A fürdő jövedelméből betegeket és szerzeteseket tartottak el\r
A Császár fürdő gőzfürdője egyike volt az első budapesti gőzfürdőknek\r
Esztergomi bazilika\r
Rudnay Sándor esztergomi érsek 1820-ban kezdett építészt keresni\r
Az építkezés 1822 és 1869 között folyt\r
Érdekességek: Magyarország 5. legmagasabb épülete, a bazilika belsejében található Bakócz-kápolna az ország egyetlen épen maradt reneszánsz épülete\r
Valero selyemgyár\r
Valero István hozta létre az első pesti selyemgyárat\r
A tulajdonos eperfákat telepített a gyár köré, mint köztudott, ez a selyemhernyók tápláléka\r
Később ez a gyár szűknek bizonyult, ezért az örökös, Valero Antal új gyárat építtetett\r
A szabadságharc után az épületet kaszárnyának és raktárnak használták\r
Diana fürdő\r
Források\r
Városismereti túrák során szerzett ismereteim\r
Wikipédia: Pollack Mihály, Magyar Nemzeti Múzeum, Deák téri evangélikus templom, Pesti Vigadó, Hild József, Esztergomi bazilika, Császár fürdő, Diana fürdő, Valero selyemgyár\r
https://www.mozaweb.hu/Lecke-VIZ-Muveszettortenet_7-Epiteszet-101130\r
http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/toertenet\r
http://nol.hu/archivum/archiv-19886-9273\r
https://hu.wikipedia.org/wiki/Klasszicizmus\r
http://mnm.hu/hu/muzeumtortenet\r
http://budapestcity.org/09-furdok/Csaszar-furdo/index-hu.htm\r
http://vigado.hu/a-vigado-tortenete magyar","topics":["klasszicizmus","építészet","Pollack Mihály (1773-1855)","Hild József (1789-1867)","Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest)","Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség","Pesti Vigadó (Budapest)","bazilika","Császár-Komjádi Béla Sportuszoda","Diana fürdő"],"id":"061304"}]

#Diana fürdő

A klasszicista építészet Magyarországon